Senki Szigete

Korábban a Ferenc-tápcsatorna 32 km hosszú magyarországi szakaszán vizsgáltam az ott élők és a természet kapcsolatát. A csatorna kiépítésének eredeti célja a 700 mázsás dereglyékkel történő gabonaszállítás volt. A csatorna a hercegszántói határátlépés után II km hosszan Szerbia területén kanyarodik, 2 km-en pedig az országhatár a csatorna medrében húzódik, így hozva létre ezt a határokon átívelő érintetlen paradicsomot: Kengyija szigetét. A csatorna utolsó szakasza a „Senki szigetének” is nevezett Kengyija szigete, ami kataszterileg Horvátországhoz tartozik, így az itt lévő víkendházak, szántóföldek és földek mind Horvátországban vannak bejegyezve. A Duna a sziget hivatalos határa, így a terület Szerbia fennhatósága alá tartozik, a lakosság többségében pedig magyar. Kengyija a történelem során Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Magyarország, majd Jugoszlávia része volt, jelenleg pedig Horvátországhoz tartozik, így négy ország állampolgárai is voltak néhányan a helyiek közül. A Bajai-csatorna partján lévő hétvégi házak nagy részébe nincs bevezetve az elektromosság, a vezetékes víz és telefon, valamint az erdők miatt gyakran térerő sincs. Az itt élők szoros szimbiózisban élnek a természettel, a vízzel. A régió másik különlegessége, hogy a szerb-horvát-magyar hármashatár szerves része így 3 kultúra olvasztótégelye.