Képeimmel a feldolgozott élelmiszerekhez való viszonyunkat vizsgálom, elsősorban az iparilag (erősen) feldolgozott, formázott, hétköznapi, tömeges és több éve kapható ételek tekintetében. Nem kérdés, hogy fogyasztjuk, de miért? Gyors, egyszerű? Egészségtelen? Nem természetes, de finom? Étvágygerjesztő? Szeretjük, vagy csak hozzá szoktunk? A különböző formázott élelmiszereket, azok kompozícióit a képeken valamilyen módon és szinten absztrahálva jelenítem meg: a látványt formákhoz és színekhez közelítve megkérdőjelezem azok ehetőségét. Alap feltevésem, hogy az absztrakció által az élelmiszerek kevésbé tűnnek étvágygerjesztőnek, ehetőnek, mert inkább szervetlen tárgyakra kezdenek emlékeztetni. Célom, hogy hirtelen, első pillantásra a fotók tárgyai ne kifejezetten ételeknek tűnjenek, de kicsit jobban megnézve már egyértelmű legyen, hogy miről készültek. A sorozat készítése során viszont ezt az alap feltevést is megkérdőjeleztem.(A tojás megjelenítése.) Elképzelhető, hogy a szabályos formájú ételek már étvágygerjesztőek? Vagy mindig is azok voltak, az ősi gyűjtögetett magvak, bogyók nyomán? A pelletált ételek például gabonára emlékeztethetnek? Vagy a bonbon félék… akkor is étvágyat gerjesztenének, ha nem ismernénk az ízüket, állagukat, nem éreznénk az illatukat?