Az Ipari táj című könyvem megjelenése óta eltelt egy negyedszázad, ami egy város életében is jelentős változásokat hoz, ezért döntöttem úgy, hogy újra végigjárom az általam jól ismert helyszíneket, és megpróbálom aktualizálni hozzájuk fűződő viszonyomat. Az eltelt 25 évben tovább csökkent az ipari épületállomány a rozsdaövezetekben, teljes gyártelepek tűntek el. Helyüket jellemzően lakó-, iroda- és szolgáltató épületek veszik át. A Váci út irodafolyosóvá való átalakulása jól mutatja a folyamatot. Az eredeti elképzelésem az volt, hogy csak a könyvben szereplő épületeket keresem fel, de fényképezés közben kiderült, hogy bőven van olyan épület, amelyik korábban valamilyen oknál fogva elkerülte a figyelmemet, így azokat is belevettem a programba. Fényképezéskor nem szorítkoztam a korábbi képekkel azonos beállításokra, nem szerettem volna ilyen volt-ilyen lett típusú képeket készíteni sorozatban, bár néhány esetben sokkoló tud lenni az ugyanazon helyről harminc év különbséggel készült képpár. Helyette inkább az épület egyéniségét, a beazonosíthatóságot segítő építészeti jegyeket szem előtt tartva, de egy újabb nézetből igyekeztem bemutatni az épületeket. Mindezt ugyanazzal a következetességgel, amit kezdettől fogva alkalmaztam: fekete-fehér épületfotók optimális fényviszonyok mellett, megtervezett tónusértékekkel.